Sorin Militaru, elismert román rendező, a Szatmárnémeti Északi Színház vendégeként arra vállalkozott, hogy I. L. Caragiale Az elveszett levél című vígjátékát mindkét társulattal színre vigye. A Harag György Társulat előadása erdélyi magyar közegbe helyezi a történetet, a mába, ezáltal a szöveg és a benne fellelhető problémák általánosságára és jelenidejűségére mutat rá. Így lesz Tipătescuból Paliczki, Trahanacheból Tarhonyai, a regáti kisvárosból pedig egy átlagos erdélyi magyar kispolgári közeg. A román és magyar előadás egymásra felelget, egymás görbe tükreként és egymással párbeszédben világít rá a politikai becsvágy, az emberi kisszerűség (és nagyravágyás) általánosan jellemző, tehát valójában kultúrafüggetlen jelenségeire – nem utolsósorban pedig arra, hogy bármily kínos igyekezettel is próbáljuk elérni önző céljainkat, a játszma legvégén így is, úgy is a fejünk fölött döntenek a sorsunkról. Vajon Caragiale volt látnok, vagy a társadalom tart ugyanott, mint 130 évvel ezelőtt?
Az előadás díszletét és jelmezeit Szabó Anna tervezte, a dramaturgiai munkákat Bessenyei Gedő István és Bertóti Johanna m. v. végezte el, a produkció koreográfusa Bordás Attila m. v., asszisztense Tamás Ágnes, ügyelője és súgója Varga Katalin volt. A Harag György Társulat Seprődi Kiss Attila magyar fordításában játssza a Caragiale-művet.
Szereplők: Rappert-Vencz Gábor, Kovács Nikolett, Bessenyei István, Kányádi Szilárd, Ciprian Vultur m. v., Gaál Gyula, Tóth-Páll Miklós, Péter Attila Zsolt, Orbán Zsolt, Nagy Orbán, Bodea Tibor, Bándi Johanna, Barakonyi Gergő m. v., Bogár Barbara, Frumen Gergő, László Zita, Marosszéki Tamás, Poszet Nándor, Sándor Anna, Varga Sándor, Zákány Mihály, valamint: Balogh Géza, Ferenczik György, Liegner Zsolt, Berei Ármin m. v., Berei Dominik m. v., Berei Zalán m. v., Botos Vivien m. v., Budizsa Dávid m. v., Szejke Máté m. v., Zilahi-Kató Nóra m. v., Zilahi-Kató Péter m. v.